Vármaradványokra bukkantak
Az egykori erődítmény maradványai szinte minden földmunkánál előbukkannak, ez nemrégiben újfent megtörtént. A város múltjának egyik feltáratlan része a helyi vár. Az egykori erődítményt bevehetetlennek tartották, mégis könnyen török kézre került. Végül a vár helyére a mai megyeháza épült fel.
A hadászati jellegű vízvárat 1528-ban építtethette Szapolyai János, a temesvári vár mintájára azzal a céllal, hogy védelmet nyújtson a Közép-Európa irányába nyomuló törököktől. Ma már csak egy falfestmény, valamint néhány kődarab a bizonyíték a vár létezésére.
A nagybecskereki helytörténész, Miodrag Grubacki mondta el, hogy feladatát azonban nem teljesítette, hiszen 1551-ben török kézre került, miután Szokolovics Mehmed pasa hada nagyobb ellenállásba nem ütközve elfoglalta a várost. Az azt követő 150 évben aztán Nagybecskerek török tartomány volt. A karlócai békeszerződés után a várat lebontották, köveiből és alapjaira építették 1784-ben az első nagybecskereki vármegyeházat.
Szinte minden alkalommal érdekes régészeti leletekre bukkannak a városháza környékén történő földmunkák során. Legutóbb az egykori vár helyén álló, orosz templomként ismert ortodox szentély körül folyó munkálatok során kerültek elő maradványok.
A nagybecskereki vár átfogó régészeti feltárása ma már lehetetlen feladat, mivel a helyére a megyeháza, a mostani városháza és a városi kert épült. Az időnként előbukkanó földalatti csatornák maradványai azonban sejtetik, hogy még számos titkot rejteget az egykori megyeháza és környéke.
Forrás: pannonrtv.com Fotók: Lukács Attila
