Blog - Huzsvár László néhai megyéspüspökre emlékeztek Nagybecskereken

Huzsvár László, az egyházmegye első püspöke vasárnap ünnepelte volna 90. születésnapját. Születésének emlékünnepén tartottak ünnepi szentmisét, melyen több egyházi személy is jelen volt. A szentbeszédet msgr. Gyuris László pasztorális helynök mondta. Ebben hangsúlyozta, hogy az egykori püspökatya milyen hosszú időn keresztül volt felelős a térség híveiért és sosem tétlenkedett, rengeteget tett nemcsak a Bánság, de a Kárpát-medence teljes katolikus magyarságáért.

Nagybecskerek - A Délvidéknek fontos erőssége

A Béga folyó partján fekvő várost a 14. században alapították, először egy 1326-os dokumentumban említik. A történelem során sokszor cserélt birtokost. A török háborúk idején várát bevehetetlen erődként említik. A Habsburg Birodalom fennhatósága alatt a Temesi Bánság koronatartomány egyik kerületének a székhelye lett. 1769-ben Mária Teréziátólmezővárosi kiváltságokat kapott. A koronatartomány megszüntetése, és területének a Magyar Királysághoz csatolása után Torontál vármegye székhelye lett. Az 1848-as forradalom idején itt volt a bánsági hadtest főhadiszállása, a honvédség visszavonulása után, 1849-ben a délvidéki szerbek vezetőjének, Joszif Rajacsics karlócai ortodox metropolitának és kormányának a székhelye. 1849–1860 között Nagybecskerek a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság nevű tartomány egyik kerületének központja, később ismét a Magyar Királyság része és Torontál vármegye székhelye lett.  Az Osztrák–Magyar Monarchiában a város jelentős fejlődésnek indult. Ekkor épült a római katolikus plébániatemplom, a színház, a vármegyeháza, a református templom, a pénzügyi palota és a bíróság. Az első világháború után Nagybecskerek a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (1929-től Jugoszlávia) került. 1918–1929 között a királyság fővárosával azonos megyében volt, majd 1929–1941 között a Dunai Bánság részét alkotta. 1941–1944 között német megszállás alatt állt, az Autonóm Bánság része volt. 1945-től a szocialista Jugoszlávia, azon belül a Vajdaság Autonóm Tartomány városa. Jugoszlávia széthullása után,1992 és 2003 között először a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, majd a 2003–2006 között fennálló Szerbia és Montenegró államszövetség része volt. 2006-ban ez az államszövetség is felbomlott.

Nagybecskerek (szerbül Зрењанин/Zrenjanin) ma város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.

Nagybecskereki szerbek

Szerb-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • 500 képből álló kiállítás a Népmúzeumban
  • "Az én Bánátom" címmel rendeznek több, mint 500 képből álló kiállítást a nagybecskereki Népmúzeumban. A fotográfus, Milan Živković már harminc éve készít felvételeket Bánátról szóló fényképgyűjteményébe, amiket rendre be is mutat a publikumnak. A képek többsége Kevevárán és környékén készült, lakhelyén. Kiállítása a nagybecskereki Népmúzeumban június 15-én nyitja meg kapuit. Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/289057245560750/