Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

Nagybecskerek - A Délvidéknek fontos erőssége

A Béga folyó partján fekvő várost a 14. században alapították, először egy 1326-os dokumentumban említik. A történelem során sokszor cserélt birtokost. A török háborúk idején várát bevehetetlen erődként említik. A Habsburg Birodalom fennhatósága alatt a Temesi Bánság koronatartomány egyik kerületének a székhelye lett. 1769-ben Mária Teréziátólmezővárosi kiváltságokat kapott. A koronatartomány megszüntetése, és területének a Magyar Királysághoz csatolása után Torontál vármegye székhelye lett. Az 1848-as forradalom idején itt volt a bánsági hadtest főhadiszállása, a honvédség visszavonulása után, 1849-ben a délvidéki szerbek vezetőjének, Joszif Rajacsics karlócai ortodox metropolitának és kormányának a székhelye. 1849–1860 között Nagybecskerek a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság nevű tartomány egyik kerületének központja, később ismét a Magyar Királyság része és Torontál vármegye székhelye lett.  Az Osztrák–Magyar Monarchiában a város jelentős fejlődésnek indult. Ekkor épült a római katolikus plébániatemplom, a színház, a vármegyeháza, a református templom, a pénzügyi palota és a bíróság. Az első világháború után Nagybecskerek a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (1929-től Jugoszlávia) került. 1918–1929 között a királyság fővárosával azonos megyében volt, majd 1929–1941 között a Dunai Bánság részét alkotta. 1941–1944 között német megszállás alatt állt, az Autonóm Bánság része volt. 1945-től a szocialista Jugoszlávia, azon belül a Vajdaság Autonóm Tartomány városa. Jugoszlávia széthullása után,1992 és 2003 között először a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, majd a 2003–2006 között fennálló Szerbia és Montenegró államszövetség része volt. 2006-ban ez az államszövetség is felbomlott.

Nagybecskerek (szerbül Зрењанин/Zrenjanin) ma város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Nagybecskereki szerbek

Szerb-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

Programajánló

  • 500 képből álló kiállítás a Népmúzeumban
  • "Az én Bánátom" címmel rendeznek több, mint 500 képből álló kiállítást a nagybecskereki Népmúzeumban. A fotográfus, Milan Živković már harminc éve készít felvételeket Bánátról szóló fényképgyűjteményébe, amiket rendre be is mutat a publikumnak. A képek többsége Kevevárán és környékén készült, lakhelyén. Kiállítása a nagybecskereki Népmúzeumban június 15-én nyitja meg kapuit. Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/289057245560750/